SZMSZ

SÁRSZENTMIHÁLYI CSICSERGŐ ÓVODA

8143 Sárszentmihály

Kossuth u. 7.

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

I. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

• § A Szervezeti és Működési Szabályzat / SZMSZ / célja, jogi alapja és hatálya.
• A Szervezeti és Működési Szabályzat célja

A Szervezeti és Működési Szabályzat meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat, és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörébe.

Az SZMSZ az intézmény nevelési programjában rögzített cél és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza.

• A Szervezeti és Működési Szabályzat a következő törvények alapján

készült.

1992. évi XXXIII. törvény: A közalkalmazottak jogállásáról /Kjt/

1996. évi XXVIII. törvény: A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi törvény módosításáról

1993. évi LXXIX. törvény: A közoktatásról

2003. évi LXI. törvény: A közoktatásról szóló 1993. évi törvény módosítása

2011.CXC.Törvény a nemzeti köznevelésről

2012.évi CXXIV. Törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. törvény módosításáról

229/2012(VIII.28.) Kormányrendelet a Nemzeti Köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról

20/2012.(VIII.31) EMMI Rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

2012.évi LXXXVI. Törvény a munka törvénykönyvéről szóló 2012.évi I. törvény hatályba lépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról

22/2013(III.22.) EMMI rendelete egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

A Szervezeti és Működési Szabályzat megfogalmazásánál a KJT rendelkezései az irányadóak.

3.) A szabályzat hatálya

Az SZMSZ és a mellékletét képező szabályzatok (vezetői utasítások) betartása kötelező érvényű az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra. A SZMSZ - t az intézményvezető előterjesztése után a nevelő testület fogadja el a Szülői Munkaközösség véleményezési jogának gyakorlása mellett. A szabályzat az intézményvezető jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az előző SZMSZ.

Az intézmény jellemzői, jogállása és gazdálkodási módja

/ Az Alapító Okirat alapján/

1. ) Az intézmény adatai:

Név: Sárszentmihályi Csicsergő Óvoda

Székhelye: 8143. Sárszentmihály, Kossuth u. 7.

Típus: Óvoda. /Nevelési-oktatási intézmény/

Engedélyezett csoportszám:3

Maximális felvehető gyermeklétszám: 66 fő

A közalkalmazottak engedélyezett összes létszáma: 10 fő.

2.) Az intézmény jogállása

Közoktatási intézményünk önálló jogi személy.

Alapító: Sárszentmihály Községi Önkormányzat

Fenntartó: Sárszentmihály Községi Önkormányzat Képviselő-testülete

Felügyeleti szerv: megegyezik a fenntartóval

· Gazdálkodási besorolása:

Önállóan működő, költségvetési szerv. Elsősorban szakmai célú költségvetési keretekkel rendelkezik, melyek felett kötelezettségvállalási, teljesítésigazolási joggal és felelősséggel bír. Kizárólag szakmai szervezeti egységekkel rendelkezik, pénzügyi, számviteli szervezeti egysége nincs, azonban egyes szellemi, támogató feladatokat elláthat.

Előirányzatai felett a Sárszentmihály Községi Önkormányzat képviselő-testülete rendelkezik, a Sárszentmihályi Polgármesteri Hivatala látja el a Sárszentmihályi Csicsergő Óvoda pénzügyi és gazdálkodási feladatait.

· § Az intézmény feladatai, alapdokumentumai és jogosultságai

1.) Ellátandó alaptevékenység:

Az óvodai nevelés 3 éves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig, legfeljebb 8 éves korig nevelő intézmény, mely a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében zajlik.

Államháztartási szakágazati besorolása:

851020 Óvodai nevelés

Az alaptevékenység kormányzati funkciók szerinti besorolása:

091110 Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai

091120 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai

091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai

096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben

096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben

2.) Az intézmény alapdokumentumai

Az intézmény jogszerű működését a 310/2012 /XII. 28./ alapító okirat, és az ezzel való nyilvántartásba vétel biztosítja.

Az intézmény tartalmi működését a Helyi Pedagógiai Program határozza meg, amely az Óvodai nevelés országos alapprogramjához kapcsolódva tartalmazza a feladatellátás szakmai alapjait.

A pedagógiai program tartalmazza:

• a nevelés és oktatás célját és feladatait
• az óvodai élet tevékenységformáit
• az óvoda hagyományos ünnepeit, egyéb rendezvényeit
• az óvoda kapcsolatait
• sajátos feladatokat, speciális ellátásokat
• a pedagógiai munka ellenőrzését, értékelését, mérését
• A titoktartás gyakorlati kérdéseit, a hátrányos megkülönböztetés kérdéseit.

Az intézmény egy nevelési -oktatási évre szóló munkaterve a feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok és határidők kitűzésével, - valamint a felelősök megjelölésével. A munkatervet a nevelőtestület a tanévnyitó nevelési értekezleten véglegesíti. Az intézmény helyi nevelési programjának bevezetési időpontja 1999. szeptember 01.volt.

3. ) Az óvodai nevelés ideje

Az óvoda gyermek három éves korától a tankötelezettség kezdetéig /legfeljebb 8 éves korig / nevelő intézmény. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magába foglaló foglalkozások keretében történik.

Az óvoda a gyermek két és fél, illetve három éves korától ellátja a - gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben megfogalmazottak szerint - a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat.

A gyermek abban az évben, amelyben a harmadik életévét betölti, az óvodai nevelési év első napjától kezdődően, napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni. Ha a gyermek távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan.10 napnál több igazolatlan esetén a jegyzőt és az általános szabálysértési hatóságot, valamint a gyermekjóléti szolgálatot értesíti az óvoda vezetője.

A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a 6. életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további 1 évig az óvodában részesül ellátásban.

A nevelési tanácsadó ilyen javaslatot a szülő kérésére és az óvoda nevelőtestületének egyetértésével tehet.

A nevelési tanácsadó értesíti az illetékes jegyzőt, ha javasolja a gyermek óvodai tovább maradását.

Ezzel összhangban módosul az óvodai elhelyezés megszűnésének törvényi rögzítése is. A 74§./1/ e / szerint: "megszűnik az óvodai elhelyezés, ha a gyermeket nem vették fel az iskolába, annak a nevelési évnek az utolsó napján, amelyben a nyolcadik életévét betölti.

4.)Az óvodai nevelés a gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység. A gyermekvédelmi feladatok ellátásával megbízott óvodapedagógus a Gyermekjóléti Szolgálat segítségével feltárja a veszélyeztetett gyermekeket. Segítséget nyújt egészséges fejlődésükhöz és a veszélyeztetettség megszüntetésének az elősegítéséhez.

II. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉSVEZETÉSE

4.§. A szervezeti egységek

· Az intézmény szervezeti egységei és vezetői szintjei

A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon lássa el. A munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembevételével alakítottuk ki a szervezeti egységeket. Intézményünk szervezeti egységeinek élén az alábbi beosztású felelős vezetők állnak:

Az óvoda magasabb beosztású vezetője: Visnovszky Lászlóné

Óvodavezető helyettese: Szűcs Sándorné

5.§ Az intézmény vezetője

1.)A nevelési-oktatási intézményvezetői megbízás feltételei

• Végzettség
• Intézményvezetői szakképzettség
• 5 év szakmai gyakorlat
• Pedagógus munkakörben fennálló, határozatlan munkaidőre szóló alkalmazás, vagy a megbízással egyidejűleg történő alkalmazás

Vezető megbízási rendje:

Az intézményvezetői állást nyilvános pályázat útján kell betölteni.

A pályázati eljárás előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos feladatokat a jegyző köteles elvégezni. A pályázati felhívást a Kjt. 1992. évi XXXIII. Tv 20/A §-ban meghatározottak szerint kell közzétenni, mely szerint a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ internetes oldalán kell közzétenni. Emellett a pályázati kiírást, a fenntartó önkormányzat székhelyén a helyben szokásos módon is köteles közzétenni. A pályázat benyújtásának határideje a pályázati felhívásnak a KSZK honlapján való elsődleges közzétételtől számított 15 napnál - a munkáltató vezetésére kiírt harminc napnál- rövidebb nem lehet. Álláshirdetés esetén e határidőket az a) pont alapján történő közzétételtől kell számítani.

A Kjt. 20/A. §-ának (4) bekezdésében meghatározottakon túl - az Oktatási és Kulturális Minisztérium hivatalos lapjában is közzé kell, egyéb megbízás vagy munkakör esetén közzé lehet tenni. A pályázat benyújtásának határidejét ezekben az esetekben is a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ internetes oldalán történő közzétételtől kell számítani.

Az intézményvezetői megbízást a helyi önkormányzat képviselő-testülete adja. A megbízás öt évre szól.

Intézményvezető felett a munkáltatói jogkört a Sárszentmihály Községi Önkormányzat képviselő-testülete gyakorolja.

Az intézményvezető feladatait, jogkörét, felelősségét a közoktatási törvény, valamint a fenntartó határozza meg.

A köznevelési intézmény vezetője

• Felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásáért
• Gyakorolja a munkáltatói jogokat
• Dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés vagy közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörbe
• Felelős az intézményi szabályzatok elkészítésért
• Jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját
• Képviseli az intézményt

Nevelési-oktatási intézmény vezetője felel

• A pedagógiai munkáért
• A nevelőtestület vezetéséért
• A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítésért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért,
• A rendelkezésre álló költségvetés alapján a működéshez szükséges személyi és tárgyi feltétel biztosításáért

6.§ Az intézmény vezetősége

1.) Az intézmény vezetősége konzultatív testület: véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik, és dönt mindazon ügyekben, amelyekben a vezető saját jogköréből ezt szükségesnek látja.

Tagjai: az intézményvezető, az intézmény közalkalmazottainak választott képviselője.

A vezetőség tagjai a vezetői értekezleten beszámolnak a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról.

A vezetőség a szükségleteknek megfelelő rendszerességgel tart vezetői megbeszéléseket, melyet az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat, s melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül.

2.)Az intézményvezető helyettesítése

Az intézményvezetőt szabadsága és tartós betegsége alatt, valamint hivatalos távolléte esetén az intézményvezető helyettes helyettesíti. A feladat ellátását írásos megbízás rögzíti.

III. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK JOGAI, KAPCSOLATTARTÁSUK

7.§ Az alkalmazotti közösség és kapcsolattartásának rendje

· Közalkalmazottak

Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a munka törvénykönyve mellett a közalkalmazotti törvény szabályozza. Az alkalmazottak egy része oktató -nevelőmunkát végző pedagógus, a többi dolgozó az óvodai munkát közvetlenül vagy közvetetten segítő más közalkalmazott.

A pedagógusok alkotják az intézmény nevelőtestületét. A nevelőtestület határozza meg alapvetően az intézmény tartalmi munkáját, melynek tevékenységével az SZMSZ önálló fejezete foglalkozik.

Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget.

Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell.

2.) Az alkalmazotti közösség kapcsolattartási rendje

Az óvoda vezetője alkalmazotti értekezletet hív össze, ha ez indokolt.

Döntések előkészítésénél az alkalmazotti közösség véleményét kikérheti.

8.§ A szülői szervezetek /Szülői Munkaközösség /

· Szülői Munkaközösség

A közoktatási törvény alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet /közösséget / hozhatnak létre. A szülői szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. Az intézményben van Szülői Munkaközösség, amely képviseleti úton választott szülői szervezet. A szülői szervezet jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, illetve az intézmény egészét érintő ügyekben.

Az óvodai szülői szervezetet véleményezési jog illeti meg.

4.) A szülői közösséggel való kapcsolattartás

Az óvodai csoport szülői szervezetével a gyermekközösséget vezető óvodapedagógus közvetlen kapcsolatot tart.

A szülői szervezet intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a Szülői szervezet vezetője juttatja el az intézmény vezetőségéhez.

A Szülői Munkaközösséget az intézményvezető a munkatervben rögzített időpontokban hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról, feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait.

5.)A szülők szóbeli tájékoztatási rendje

Az óvodavezető és az óvónők - a közoktatási törvénynek megfelelően - a gyermekekről a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik.

A szülői értekezletek rendje:

A szülők részére az intézmény tanévenként három, a munkatervben rögzített időpontú rendes szülői értekezletet tart / óvodavezető, csoportvezető óvodapedagógusok vezetésével. /

A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor az intézményvezető bemutatja a csoportokat, a nevelő-oktató pedagógusokat.

Márciusban a nagycsoportosok szüleinek átadjuk az óvodai szakvéleményeket.

Tanév végén beszámolunk a szülőknek a tanév során teljesített feladatainkról, egyéb eseményekről.

Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, a csoportvezető óvodapedagógus, szülői szervezet képviselője, a gyermekközösségbe felmerülő problémák megoldására.

A szülői fogadóórák rendje :

Az intézmény óvodapedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a gyermekekről a szülők számára. Ha a szülő probléma esetén igényt tart a fogadó órára, telefonon, vagy írásban időpontot egyeztet az érintett pedagógussal.

9.§ Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere

· A külső kapcsolatok célja, formája és módja

Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása érdekében egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és cégekkel.

A vezető, valamint az oktató - nevelőmunka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres, személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival meghívás vagy egyéb értesítés alapján.

A kapcsolattartás formái és módjai:

• közös értekezletek tartása
• szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel
• módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása
• közös ünnepélyek rendezése
• intézményi rendezvények látogatása
• hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon

· Rendszeres külső kapcsolatok

Intézményünk a feladatok eredményes ellátása érdekében rendszeres munkakapcsolatot tart számos szervezettel. Napi munkakapcsolat köti az intézményt a község más intézményeihez, szervezeteihez.

Az intézmény kapcsolatban áll a következő szervezetekkel:

- a fenntartóval

• a fenntartó által finanszírozott többi közoktatási intézménnyel
• a gyermek egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézményekkel
• a gyermek és ifjúságvédelmi hatóságokkal
• a Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálattal
• a családsegítő szolgálattal, Gyermekjóléti Szolgálattal
• az intézményt támogató alábbi alapítványokkal:

Sárszentmihály Gyermekeiért Alapítvány

Sárszentmihályi Közhasznú Alapítvány

- Városkörnyéki Óvodák Egyesületével

Óvoda-szakszolgálatok kapcsolata

• Nevelési Tanácsadó
• Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság
• Beszédjavító Intézet

Az óvoda - iskola kapcsolata

Az óvoda- iskola kapcsolatában arra törekszünk, hogy az iskola megismerje azt a szándékunkat, hogy a gyermekeket egyéni képességeiknek megfelelően úgy neveljük és fejlesztjük, hogy a környezetükben jól eligazodjanak, együttműködőek, kapcsolatteremtőek legyenek, és legyenek képesek az iskolai tanulmányok megkezdésére. Fontosnak tartjuk, hogy az átmenetet minél zökkenő mentesebbé tegyük. Ennek érdekében folyamatos, rendszeres kapcsolatra törekszünk az iskolával. A jó kapcsolat alapja a tisztelet és megbecsülés egymás munkája iránt.

Az együttműködés formái:

• Az iskolai nevelőkkel az emberi és szakmai kapcsolatok folyamatos ápolása, érdeklődés egymás munkája, problémái eredményei iránt.
• kölcsönös látogatások, tapasztalatgyűjtés: az első osztályosokat a tanév elején meglátogatjuk az iskolában, az első osztályos nevelők pedig a leendő iskolásokat látogatják meg az óvodában
• szakmai tanácskozások, megbeszélések az alsó tagozaton tanító nevelőkkel
• szülői értekezleten való részvétel: a leendő első osztályos nevelők tájékoztatják az iskolába készülő gyermekek szüleit pedagógiai elképzeléseikről, az iskolába lépés teendőiről.
• a gyermekek látogatása az iskolában: ismerkednek a tanító nénivel és az iskolai környezettel, foglalkozásokon vesznek részt /3 alkalom/
• közös rendezvények, ünnepek szervezése, (Mikulás, Gyermeknap)

Szükség esetén együttműködünk a nemzeti, etnikai és migrációs kisebbségi szervezetekkel.

Óvodánk egyéb kapcsolatai

Logopédus

A kapcsolattartás formái: a gyermekek problémáinak feltárása a nevelési év elején az óvodában történik.

A logopédiai foglalkozás az óvodában történik.

Egészségügyi szervek: védőnő, házi gyermekorvos, fogorvos, családgondozó, ÁNTSZ.

A kapcsolattartás formái: időszakos szűrés az óvodában. A védőnő rendszeres látogatásai az óvodában. Közös előadások, fórumok szervezése az egészséges életmóddal kapcsolatban.

Művelődési ház, könyvtár

A kapcsolattartás formái: gyermekműsorokon való részvétel, könyvtárlátogatás, helytörténeti kiállítás

Szakmai szervezetekkel

Városkörnyéki Óvodák Egyesülete, Megyei Pedagógiai Intézetek

A kapcsolattartás formái: folyamatosan figyelemmel kísérjük a felkínált szakmai képzéseket, programokat és érdeklődésünknek, illetve a programunk megkívánta fejlesztési lehetőségeknek megfelelően részt veszünk azokon. Szakmai tevékenységünk fejlesztése, megújulása érdekében igénybe vesszük segítségüket.

Önkormányzattal, mint fenntartóval

A kapcsolattartás formái: az Önkormányzat által meghatározott módon beszámoló a megjelölt időpontban. Időpont egyeztetéssel a Polgármester bármilyen témában fogadja az óvodavezetőt.

Sajátos feladatok, speciális szolgáltatások

Gyermekvédelem

Fontos feladatunk az egyéni sorsokkal való törődés.

Célunk: évente feltárjuk azokat a körülményeket, amelyek óvodásaink családi helyzetét hátrányosan érintik, illetve veszélyeztetik.

Feladatunk: a segítségnyújtás a hátrányok enyhítésére az óvodai keretek közötti kompenzálás biztosítása. A családi nevelés gyermek iránti felelősségének erősítése, a tapintatos egyéni, személyes kapcsolattartás alapvető nevelési módszerünk. A szülővel való közvetlen viszony kialakítására törekszünk, személyes törődéssel és fejlesztéssel igyekszünk a gyermek fejlődését segíteni. A veszélyeztetett nyilvántartásba vétele.

A gyermekvédelmi munka fő feladatát a prevenció, a segítségnyújtás jelenti, amelyre a humánum, a megértés, a támaszadás, a szeretetpótlás jellemző.

A gyermekvédelmi munka valamennyi óvónő feladatkörébe beletartozik. Feladatuk a gyermekvédelmi esetek feltérképezése, adatszolgáltatás, környezettanulmány készítése a hatóság kérésére, kapcsolattartás a családsegítő szolgálattal a Nevelési Tanácsadóval és Szakértői Bizottsággal.

Logopédia

Speciális fejlesztés beszédhibás gyermekek részére logopédus irányításával az óvodában történik.

Az óvoda kapcsolatai

Az óvoda-család kapcsolata:

Óvodánk célja - a családi nevelésre alapozva, azt kiegészítve - a gyermekközpontú óvodai élet megteremtése, az "ÓVODAI NEVELÉS JÁTÉKKAL, MESÉVEL" programmal. A sikeres megvalósításhoz feltétel a szülők egyetértése, támogató beleegyezése. Ezért év elején röviden és egyszerűen ismertetjük nevelési felfogásunkat, programunk célját és alapelveit.

Garanciát vállalunk, hogy a gyermeket gondozzuk, szeretjük, képességeihez mérten megtanítjuk őket mindarra, amit egy ilyen korú, gondosan nevelt kisgyermeknek tudni illik.

Az odavezető út, a módszerek, a szervezeti formák megválasztása azonban az óvónő dolga, módszertani tudásának, szabadságának körébe tartozik.

Megvalósításához számítunk a szülők aktív közreműködésére, segítségére az ünnepi előkészületek, kirándulások, játékok javítása és készítése, stb. során. Így a szülők aktív részesei az óvodai eseményeknek. A családdal történő nyílt, őszinte együttműködés csak a kölcsönös bizalom talaján valósulhat meg.

Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait.

A kapcsolattartás formái:

• beíratás: az első személyes kapcsolat felvétele
• összevont - és csoport szülői értekezletek
• családlátogatások: családi nevelési szokások megismerése
• egyéni beszélgetések: egyéni esetmegbeszélések az aktualitásnak megfelelően, előzetes időpont egyeztetés után
• nyitott óvoda: a szülők részvétele az óvodai életben: előzetes megbeszélés alapján a szülő bármikor bemehet a csoportba és megismerheti gyermeke óvodai életét
• közös ünnepségek: Anyák napja, gyermeknap
• közös kirándulások

Az óvoda folyamatos és intenzív kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt (bölcsőde, és egyéb szociális intézmények), az óvodai élet során (pedagógiai szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálatok, gyermekotthonok, egészségügyi, ill. közművelődési intézmények) és az óvodai élet után (iskolák) meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében.

IV. A NEVELŐTESTÜLET

10.§ A nevelőtestület és működési rendje

• Az óvodavezető

Egyszemélyes felelős vezetőként képviseli az óvodát, irányítja az óvoda egész tevékenységét, gyakorolja az óvoda közalkalmazottai felett a munkáltatói jogokat.

• A nevelőtestület

A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a közoktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden közalkalmazott pedagógus.

• A nevelőtestület feladatai és jogai

A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása, ezáltal a gyerekek magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden az intézményt érintő ügyben.

A nevelőtestület közreműködése a belső ellenőrzési feladatok végrehajtásában

A nevelőtestület döntési jogköre

• a pedagógiai program elfogadása,
• az SZMSZ és a Házirend elfogadása, egyetértési jog gyakorlása
• a tanév munkatervének elfogadása,
• a gyermekek magasabb óvodai csoportba lépésének megállapítása,
• az intézményvezetői program szakmai véleményezése,
• a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása.
• A nevelőtestület értekezletei

A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében értekezleteket tart a tanév során. Az értekezletek egy részét az intézmény éves munkaterve rögzíti. A nevelőtestületet az óvodavezető hívja össze és vezeti a munkatervben meghatározott napirenddel és időpontban. A nevelési évet nyitó értekezlet dönt az éves munkaterv elfogadásáról. Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha az intézmény vezetője szükségesnek tartja.

5.) A gyermekek közösségei

Az azonos csoportba járó gyermekek óvodai csoportközösséget alkotnak. Az óvodai csoportközösség élén 2 óvodapedagógus áll. Az óvodapedagógust a csoport vezetésével az óvodavezető bízza meg. Tevékenységüket a mellékletben található munkaköri leírás alapján végzik.

V. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE

14.§ A tanév helyi rendje

· A tanév rendjének meghatározása

Az óvoda nevelési éve szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig terjedő időszak. Az óvodai nevelés nélküli munkanapok száma egy nevelési évben öt napot nem haladhatja meg.

· A tanév rendje és annak közzététele

A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat:

- a nevelőtestületi értekezletek időpontját,

• az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját,
• a nevelés nélküli napok programját és időpontját,
• az óvodai szünetek /téli, tavaszi, nyári / időpontját,
• a szülői értekezletek rendjét,
• egyéb rendezvények időpontjait

A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény rendszabályait /házirend / és a balesetvédelmi előírásokat az intézmény vezetője ismerteti az első szülői értekezleten a szülőkkel. A házirendet a szülőknek átadjuk, valamint a folyosón lévő hirdetőtáblán helyezzük el a szülők részére, elolvasásra.

A vezető benntartózkodásának rendjét az éves munkaterv tartalmazza. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes pedagógus, a délután távozó vezető után a vezető helyettes, majd a foglalkozást tartó pedagógus a felelős az óvoda működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az óvodavezető rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt nem tud az óvodában tartózkodni az esetleges szükséges intézkedések megtétele a vezető helyettes feladata.

3. ) Az intézmény nyitva tartása

Az óvoda működési rendjét a nyitva tartás ideje alatt az intézmény határozza meg a fenntartó jóváhagyásával.

A teljes nyitvatartási idő alatt a gyermekekkel óvodapedagógus foglalkozik.

Az óvoda a szülők igényeihez igazodva a reggeli és a késő délutáni órákban a gyermekek részére felügyeletet biztosít. Az érintett időszakokban a jogviszonnyal rendelkező gyermekeknek csak egy része veszi igénybe az óvodai ellátást, ebből következően nem indokolt a csoport szintű foglalkoztatás. Nem szükséges a teljes nyitva tartás alatt minden óvodapedagógusnak jelen lennie.

Az intézmény nyitva tartása:

6oo-1700

Ez idő alatt tartózkodnak az intézményben gyerekek. A napirendet úgy alakítjuk ki, hogy a szülők - a Házirendben meghatározottak szerint - gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül behozhassák és hazavihessék.

600-730-ig egy óvodapedagógus foglalkozik a gyerekekkel összevont csoportban, 730-tól 800-ig két óvodapedagógus, 800-tól pedig már mindhárom csoportban biztosított az óvodapedagógus.

Délután 1530-ig mindhárom csoportban óvodapedagógus foglalkozik a gyerekekkel. 1530 -1600 két csoportot összevonunk, ahol ekkor már kevesebb gyermek tartózkodik. Ebben az időintervallumban két óvodapedagógus dolgozik /egy az összevont csoportban, egy a harmadik csoportban/. 1600- 1700 egy óvodapedagógus foglalkozik a még óvodában tartózkodó gyerekekkel.

Így biztosított a gyerekek óvodapedagógusok általi fejlesztése a teljes nyitvatartási idő alatt.

A szokásos nyitva tartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt eseti kérelmek alapján. Szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódik. Az intézményt egyébként zárva kell tartani! Az óvodát a kijelölt dajka nyitja 600-kor és a délutános dajka zárja 1700-kor. Az óvoda kulcsát a dajka veszi magához. Kulccsal rendelkezik a három dajka és az óvodavezető.

4.) A közalkalmazottak munkarendje

Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét a hatályos jogszabályok betartásával - az intézményvezető állapítja meg. A közalkalmazottak munkaköri leírását a vezető készíti el. Minden közalkalmazottnak be kell tartania az általános munka -és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos szabályok betartásáért a munka -és balesetvédelmi felelős felel. /Évente munka és balesetvédelmi oktatás szervezése szakember vezetésével. / A napi munkarend összehangolt kialakítását és a közalkalmazottak szabadságolási tervét a vezető készíti el.

5.) A pedagógusok munkarendje

A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény rögzíti. A nevelési -oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával, vagy a gyermekekkel, a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet a vezető határozza meg. A pedagógusoknak kötelező a munkakezdés előtt 5 perccel a munkahelyen megjelenni. A pedagógusoknak a munkából való távolmaradását előzetesen jelenteniük kell, hogy feladataik ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen. A rendkívüli távolmaradást legkésőbb az adott munkanapon a munka megkezdése előtt 2 órával jelezni kell.

6. )A nem pedagógus munkakörűek munkarendje

Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollevők helyettesítési rendjét a vezető állapítja meg. Az egyes területek alkalmazottainak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 5 perccel kell munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról értesíteniük kell a vezetőt.

VI. AZ ÓVODÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK

16.§ Rendszeres óvodán kívüli foglalkozások

· Az óvodán kívüli foglalkozások rendje

Játékos testedzés

A középsős és nagycsoportos gyermekek felváltva, hetente az iskolai tornaterembe mennek játékos testnevelés foglalkozásokra, melyet a csoportos óvónők vezetnek. Az óvodának nincs tornaterme, ezért a csoportszobai és udvari mozgást kiegészítve ezúton biztosítjuk a gyerekek mozgásfejlesztését.

A környező világ tevékeny megismerésére legtöbbször séták, kirándulások alkalmával van lehetőség.

2.)Kirándulások, egyéb programok

A csoportok a gyermekek részére kirándulásokat szerveznek, melyeknek célja - a pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban szűkebb környezetük megismertetése, a csoportok közösségi életének fejlesztése.

• könyvtárlátogatás
• kulturális gyermekprogram (IKSZT szervezésében)

VII. AZ ÓVODAI FELVÉTEL. AZ ÓVODAI JOGVISZONY.

A TÁVOLMARADÁSOK IGAZOLÁSA

18.)§ Az óvodai felvétel, az óvodai jogviszony létesítése és feltételei

1.)Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik

Az óvodába a gyermek harmadik életévének betöltése után vehető fel. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti. Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik. Az óvodai jogviszony létesítéséről, a felvételről, az átvételről az óvoda vezetője dönt. A közoktatási törvény szabályozza az óvodai jogviszony keletkezését és megszűnését és a jogviszonyból következő jogokat és kötelességeket. Az intézmény az óvodai jogviszony létesítését jelentkezéshez köti. A gyermek egészségi állapotáról orvosi igazolást kell csatolni a felvételi naplóba, melyből kitűnik, hogy a gyermek normál óvodai közösségbe felvehető. A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében lakik, illetőleg, ahol a szülője dolgozik. Ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető bizottságot szervez, amely javaslatot tesz az óvodai felvételre. Az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozásokon vesz részt. Az óvoda a gyermek felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg. Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodavezető dönt az óvodapedagógusok és a szülők véleményének figyelembevételével. Az intézmény megteremti a gyermeki jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének feltételeit. A gyermeki jogok és kötelezettségek gyakorlásának szabályait az intézmény házirendje tartalmazza. Az óvoda az óvodai jelentkezés idejét és módját a határidő előtt legalább 30 nappal köteles nyilvánosságra hozni. /helyi újság, kifüggesztett hirdetmény, internet, stb./

2.) A gyermekek érkezése, távozása az óvodából

Beérkezés: 600 -900. Szülő eseti kérésére ettől el lehet térni.

A szülő átöltöztetve kíséri be a gyermeket a csoportszobába.

A gyermekek óvodából történő elvitele folyamatosan történik, legkésőbb 1700-ig.

3.) A szünetek rendje

A fenntartó engedélye szerint szünetel az óvoda működése a nyári időszakban, valamint a hosszabb ideig tartó iskolai szünetek idején. /őszi, téli, tavaszi szünet/

Az óvoda nyári zárva tartásáról - legkésőbb 2 hónappal előbb, nevelés nélküli munkanapokról legalább 7 nappal a zárva tartás előtt - értesíteni kell a szülőket. A nevelés nélküli munkanapokon - szükség esetén - gondoskodni kell a gyermekek felügyeletéről.

Az óvoda az óvodai jelentkezés idejét és módját a határidő előtt legalább 30 nappal köteles nyilvánosságra hozni. /helyi újság, kifüggesztett hirdetmény, honlap /

19. § A gyermekek távolmaradása és annak igazolása

· ) A hiányzás indoklása

A gyermekek óvodai távolmaradását az óvodai mulasztási naplóba a foglalkozást tartó óvodapedagógus köteles bejegyezni.

Gyermek mulasztásával kapcsolatos szabályok

20/2012 EMMI rendelet 51. § (6)

Közoktatási törvény 24. §

• A beteg nem látogathatja a nevelési-oktatási intézményt. Ha a pedagógus megítélése szerint a gyermek beteg, gondoskodik az elkülönítésről, és a lehető legrövidebb időn belül értesíteni kell a gyermek szüleit. Azt, hogy a gyermek ismét egészséges orvosnak kell igazolnia. Az igazolásnak tartalmaznia kell a távollét pontos időtartamát.
• Ha a gyermek a távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan.
• 3 év betöltése - kötelező napi négy óra óvodai nevelés esetén 10 napnál több igazolatlan mulasztás esetén a jegyzőt és az általános szabálysértési hatóságot és a gyermekjóléti szolgálatot értesíti az óvoda vezetője

2.) Az óvodai elhelyezés megszűnésének általános szabályai

Megszűnik az óvodai elhelyezés 74.§

a/. a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján ,

b/. a szülő írásban bejelenti, hogy gyermeke kimarad a bejelentésében megjelölt napon,

c/. az óvodai elhelyezést fizetési hátralék miatt az óvodavezető -a szülő eredménytelen felszólítása és a gyermek szociális helyzetének vizsgálata után - megszüntette, a döntés jogerőre emelkedésének napján,

d/. a gyermeket felvették az iskolába a nevelési év utolsó napján,

e /. a gyermeket nem vették fel az iskolába, annak a nevelési évnek az utolsó napján , amelyben a nyolcadik életévét betölti,

• / ha a gyermek a jogszabályban meghatározottnál igazolatlanul többet van távol az óvodai foglalkozásoktól.

3./ Az (1) bekezdés és a (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha a gyermeket a gyámhatóság intézkedésére vették fel az óvodába, továbbá ha a gyermek e törvény 24. § (3) bekezdése alapján vesz részt óvodai nevelésben. Az (1) bekezdés c) pontjában, valamint a (2) bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatók akkor sem, ha a gyermek hátrányos helyzetű.

Az óvodai elhelyezés megszüntetéséről hozott döntést minden esetben határozatba kell foglalni.

Ha az óvodai elhelyezés megszűnik, a gyermeket törölni kell az óvoda nyilvántartásából. Erről az intézkedésről ugyancsak írásban értesíteni kell a gyermek szülőjét.

VIII. A LÉTESÍTMÉNYEK ÉS HELYISÉGEK HASZNÁLATI RENDJE

20.§ Az épület egészére vonatkozó rendszabályok

· Az épület rendje

Az épület főbejárata mellett a Magyar Köztársaság címerével ellátott címtáblát, a magyar és az Európai Unió zászlaját kell elhelyezni.

Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvaron tartózkodó személy köteles:

- a közösségi tulajdont védeni,

- a berendezéseket rendeltetésszerűen használni,

- az óvoda rendjét és tisztaságát megőrizni,

- az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni,

- a tűz és balesetvédelmi előírások szerint eljárni,

- a munka és egészségvédelmi szabályokat betartani,

- az intézmény egész területére kiterjedő dohányzási tilalmat betartani.

· A látogatás rendje

Idegenek az épületbe csak az óvodai személyzet kellő tájékozódása után léphetnek be. A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt vagy jövetele célját, és az épületben tartózkodás várható időtartamát.

A meghívott vendégek és az előzetesen bejelentett látogatók megérkezéséről az óvodai személyzet értesíti a vendéglátót.

3.) Biztonsági rendszabályok

Az intézményi és személyi vagyonvédelem miatt az épület kapuját zárva kell tartani. Az épület nyitvatartási ideje után a dajka végzi és ellenőrzi az épület zárását, akinek feladata az elektronikus berendezések árammentesítése is.

21.§ A helyiségek és berendezések használati rendje

· Az alkalmazottak helyiséghasználata

A helyiségeket rendeltetésüknek megfelelően az állagmegóvásra figyelemmel kell használni.

A gyermekek foglalkoztatása a csoportszobákban történik.

A dolgozók az intézmény helyiségeit nyitvatartási időben akkor és oly módon használják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelő-oktató tevékenységet, és az intézmény egyéb feladatainak ellátását. Ha az intézményi alkalmazott a nyitvatartási időn túlmenően igénybe kívánja venni az óvoda helyiségeit, ezt az intézményvezetőtől írásban kell kérvényeznie a használat céljának és időpontjának megjelölésével.

Az irodát az óvodavezető és az óvodapedagógusok használják, a nevelőtestületi értekezletek helye. Az iroda és a só szoba a logopédiai foglalkozások helye. Ezen kívül itt tároljuk a nevelési tevékenységgel kapcsolatos dokumentumokat, szemléltető eszközöket.

A kijelölt helyiséget a dajkák, a konyhai dolgozó személyes dolgaik elhelyezésére használják.

A melegítő konyhában idegenek nem tartózkodhatnak!

Az udvart elsősorban a gyermekek levegőn való tartózkodására kell használni. A rendért, a játékok és eszközök kíméletes használatáért, elrakásáért az óvónők felelnek.

Az óvoda helyiségeiben párt nem működhet!

Minden dolgozó köteles betartani az óvoda munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatában foglaltakat.

IX. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

22.§ Az egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

• Együttműködési megállapodás jött létre az óvoda és a Gasztro-Ped Bt. (képviseli dr. Horváth Enikő) között az óvodás gyermekek egészségügyi felügyelete és ellátása céljából.

A Bt képviselője vállalja, hogy az óvodás gyermekek

• belgyógyászati, sürgősségi és járványügyi vizsgálatát igény szerint,
• iskolaérettségi vizsgálatát/nagycsoportban/ évente igény szerint elvégzi
• az óvodás gyerekek és szüleik részére felkérésre, egészségre nevelés, ill. prevenciós célú előadást, foglalkozást tart.

A védőnő rendszeresen ellátogat az óvodába, elvégzi a kötelező vizsgálatokat, az óvoda jelzései alapján is együttműködik.

2.) Logopédiai szűrés, foglalkozások

A foglalkozásokat a logopédus a fejlesztésre szoruló és beszédhibás gyerekeknek a heti előírt óraszámban tartja.

• Egyéb egészségvédelmi szabályok

Az óvoda működése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani.

A dolgozók munkaegészségügyi vizsgálatát üzemorvos végzi évente egy alkalommal.

A dolgozók évente tüdőszűrésen vesznek részt.

Az óvoda egész területén tilos a dohányzás!

Csoportszobában szülő csak az engedélyezett alkalmakkor tartózkodhat /nyílt napok, ünnepélyek stb./

A gyermekek egészséges nevelése érdekében a foglalkozásokat tavaszi és nyári időszakban az udvaron kell megszervezni.

A gyermekek levegőztetését naponta biztosítani kell az évszaktól függetlenül és az időjárásnak megfelelően.

Az óvodában megbetegedő, lázas gyermeket a szülőnek az értesítéstől számított legrövidebb időn belül haza kell vinnie. Az értesítésről az óvónő gondoskodik. Az óvónőnek addig is gondoskodnia kell a láz csillapításáról, ha szükséges, a gyermek azonnali orvosi ellátásáról.

A szülőktől semmiféle gyógyszert nem veszünk át a gyermekek részére.

Lázcsillapítón kívül a gyermeknek egyéb gyógyszert nem adunk be.

Lábadozó, gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek az óvodát teljes gyógyulásig nem látogathatja.

Fertőző gyermekbetegség esetén az óvodát azonnal értesíteni kell. A gyermek betegsége után csak orvosi igazolással jöhet ismét óvodába.

Előzetes bejelentés nélküli 3 napot meghaladó hiányzás után orvosi igazolással jöhet a gyermek óvodába.

A nevelőmunka belső ellenőrzésének rendje

· Az ellenőrzés célja

A pedagógiai munka eredményessége, az intézmény zavartalan működése érdekében kell a belső ellenőrzést megszervezni.

A nevelőmunka belső ellenőrzéséért, annak megszervezéséért és hatékonyságáért az óvodavezető felelős.

Az ellenőrzés kiterjed a csoportban folyó pedagógiai munkára valamint a dokumentáció ellenőrzésére.

· Az ellenőrzés főbb területei

• a pedagógiai munka színvonalának értékelése és segítése,
• a pedagógiai programunk betartásának ellenőrzése,
• a munkaköri feladatok ellátása, minőségének és módjának értékelése,
• a pályakezdők munkájának elemzése és segítése,
• az óvodapedagógusok adminisztrációs tevékenységének ellenőrzése.

· Az ellenőrzés tapasztalatainak hasznosítása

Az ellenőrzést végző a tapasztalatait az érintettel megbeszéli, majd a nevelési tevékenység javítása érdekében a lényeges megállapításokról és a feladatokról feljegyzést készít. Az ellenőrzés tapasztalatait értékelni kell. Az általános tapasztalatokat a nevelőtestülettel ismertetni kell.

Az óvodapedagógusok nevelési feladataival összefüggő tevékenységekkel való megbízása

• Az óvodapedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek nevelése.

A nevelési feladatok végrehajtása érdekében szükséges egyéb megbízás.

• gyermekvédelmi megbízott
• egyéb megbízások

A megbízásoknál figyelemmel kell lenni többek között a szakmai felkészültségre, az egyéni adottságokra, az arányos munkaterhelésre, az önkéntesség elvére.

A megbízások előtt a nevelőtestület véleményét ki kell kérni.

Nyilvántartások

Az óvoda a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezeti:

• az alkalmazottak adatai
• a gyermekek adatai
• szabályzatok
• óvoda felvételi előjegyzési napló
• óvodai felvételi és mulasztási napló
• csoportnapló
• fejlődési napló

X. AZ ÓVODAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA

A nemzeti ünnepekről a gyermekek értelmi szintjének megfelelően az óvodapedagógus tart megemlékezést.

· A gyermekközösségekkel kapcsolatos hagyományok, óvodai ünnepélyek rendezvények:

• Jeles napok
• Mikulás ünnepség
• Karácsonyi készülődés, advent, / házi ünnepély /
• Farsang, /házi/
• Húsvéti /házi ünnepély /
• Anyák napja /csoportonként nyilvános /
• Gyermeknap /közös játékok, mókázás /
• óvodából távozók búcsúztatása, évzáró /nagycsoportnak, nyilvános /
• közös megemlékezés csoportonként a gyermekek születésnapjáról, /az érintett megvendégeli társait, és az óvó nénitől apró ajándékot kap, /

Az időpontok a nevelőtestület által megbeszélésre kerülnek. A szervezésért felelősek az óvodapedagógusok. A szülőket az őket érintő rendezvények időpontjáról időben tájékoztatni kell.

· A nevelőkkel kapcsolatos rendezvények

• szakmai napok szervezése
• továbbképzéseken, tanfolyamokon szerzett ismeretek megvitatása az aktualitástól függően
• a dajkák rendszeres tájékoztatása a nevelési feladatokról
• a távozó dolgozók, nyugdíjba menők búcsúztatása
• nevelőtestületi értekezletek
• munkaértekezlet az óvoda valamennyi alkalmazottjának részvételével évente két alkalommal
• eseti megbeszélések

XI. INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK

A gyermekek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelése érdekében a szükséges feltételrendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó feladat.

Minden óvodapedagógus közoktatási törvényben meghatározott feladatát képezi az, hogy a rábízott gyermekek részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjék, továbbá, ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye felmerül, a szükséges intézkedéseket megtegye.

Ezért:

• Minden nevelési év kezdetén valamint kirándulások előtt és egyéb esetekben szükség szerint minden óvodai csoportban - a gyermekek életkorának megfelelően - ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat és az elvárható magatartásformát.
• Az óvoda csak megfelelőségi jellel ellátott játékokat vásárolhat. Az óvodapedagógus köteles a játékon feltüntetett vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetést, feliratot és használati utasítást gondosan áttanulmányozni és a játékszert a szerint alkalmazni.
• Ha a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó óvodapedagógus kötelessége az elsősegélynyújtás. Ha a baleset vagy a veszélyforrást dajka észleli, köteles azonnal intézkedni a veszélyforrásra pedig az óvodavezető figyelmét haladéktalanul felhívni. A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítését az óvodavezető végzi.

Bombariadó esetén szükséges teendők

Bombariadó esetén az óvodavezető intézkedhet. Akadályoztatás esetén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni.

Az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik.

Az épület kiürítésének időtartamáról, a gyermekek elhelyezéséről az intézkedést vezető hatóság információja alapján az óvodavezető, akadályoztatása esetén az intézkedéssel megbízott személy dönt. A bombariadóról és a hozott intézkedésekről az óvodavezető rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót.

A titoktartás gyakorlati kérdései az óvodában

A közoktatásról szóló törvény módosítása megtiltotta a gyermekek személyes adatainak közlését minden olyan esetben, amikor arra a törvény nem ad felhatalmazást.

A szabályozás fontos eleme az a rendelkezés, amely előírja, hogy a pedagógust és a nevelő - oktató munkát közvetlen segítő munkakörben foglalkoztatottakat titoktartási kötelezettség terheli a gyermekekkel és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a hivatásának ellátása során szerzett tudomást. / K.t. 88 § /

A titoktartási kötelezettség nem terjed ki azokra az adatokra, amelyek a törvény alapján kezelhetők az intézményben.

A gyermekek személyes adatairól csak az óvodavezető és az adatkezeléssel megbízott személy adhat felvilágosítást.

A közoktatásról szóló törvény pontosan meghatározza, hogy mely adatok azok, melyek az óvodában kezelhetők és azt is, kinek milyen okból adhatók ki. Ezek közé az adatok közé tartozik - a többi között - a jogviszonnyal, a magatartással összefüggő és a balesetekre vonatkozó adatok.

Az óvodában a dolgozók a munkájuk ellátása során birtokukba jutott információkat nem hozhatják másnak tudomására, nem továbbíthatják csak a közoktatásról szóló törvényben meghatározott személyeknek és szervezeteknek.

Ezek az információk továbbíthatók a szülőnek, hiszen a pedagógus kötelezettsége, hogy a szülőt az őt érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, és figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.

A titoktartási kötelezettség azokra is kiterjed, akik részt vesznek a nevelőtestületi üléseken, de nem tagjai a nevelőtestületnek.

A titoktartási kötelezettség határidő nélkül fennáll a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is.

Ha a gyermek veszélyhelyzetbe kerül, az óvoda vezetőjének a gyermekjóléti szolgálatot kell értesítenie.

Mindig adott konkrét esetben, egyedileg kell elbírálni, fennáll-e a pedagógusok titoktartási kötelezettsége.

Egyenlő bánásmód

A módosított közoktatásról szóló törvény 4§(7) bekezdése

A közoktatás szervezésében, irányításában, működtetésében, feladatainak végrehajtásában közreműködők döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor a gyermek mindenekfelett álló érdekét veszik figyelembe.

• az e törvényben meghatározott szolgáltatásokat megfelelő színvonalon biztosítsák részére oly módon, hogy annak igénybevétele ne jelentsen számára aránytalan terhet,
• az e törvényben meghatározottak szerint minden segítséget megkapjon képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei folyamatos korszerűsítéséhez,
• ügyeiben méltányosan, humánusan, valamennyi tényező figyelembevételével, a többi gyermek érdekeinek mérlegelésével, a rendelkezésre álló lehetőségek közül számára legkedvezőbbet választva döntsenek.

4/A.(1) A közoktatás szervezésében, irányításában, működtetésében, feladatainak végrehajtásában közreműködők a gyermekkel kapcsolatos döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor az egyenlő bánásmód követelményét kötelesek megtartani.

(2) Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a közoktatásban minden gyermeknek joga van, hogy vele összehasonlítható helyzetben levő más személyekkel azonos feltételek szerint részesüljön velük azonos színvonalú ellátásban.

(3)Az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének következményit orvosolni kell, amely azonban nem járhat más gyermek jogainak megsértésével, csorbításával.

84§(7) A semmisség

A fenntartói irányítás, illetőleg az intézmény hatáskörében hozott, az egyenlő bánásmód követelményét sértő, illetve a gyermek mindenekfelett álló érdekével ellentétes döntés semmis. A semmis döntés érvénytelenségére bárki határidő nélkül hivatkozhat.

Panaszkezelés szabályozása

A panaszkezelési szabály célja, hogy intézményi partnereink elégedettsége és igényeinek magasabb szintű kielégítése érdekében a fontos visszajelzéseket tartalmazó panaszok kezelésének, kivizsgálásának, nyilvántartásának és értékelésének rendje szerves részévé váljon az intézményi tevékenységeknek.

Intézményi gyakorlatunk alapkövetelménye partnereink felvetéseinek gyors kivizsgálása és a feltárt hibák orvoslása. A beérkezett észrevételeket elemezzük, és ennek eredményeit felhasználjuk szolgáltatásaink tovább fejlesztéséhez. A panaszokat és a panaszosokat megkülönböztetés nélkül, egyenlően, azonos eljárások keretében és szabályok szerint kezeljük. A panasz kezelésének gyorsnak, tisztességesnek és érdeminek kell lennie, amelynek során fel kell tárni a panasz okát, indokát és ezt követően a panaszt minél előbb orvosolni kell.

A panaszkezelés menete:

A panasz bejelentés módjai

Szóbeli panasz - Személyesen az óvoda vezetőjénél

Írásbeli panasz - Személyesen vagy más által átadott irat útján az óvoda vezetőjénél

Postai úton - az óvoda címére

Elektronikus levélben - az óvoda e-mail címére

A panasz kivizsgálása és megválaszolása

A szóbeli panaszt az óvoda haladéktalanul megvizsgálja és a lehető legrövidebb időn belül orvosolja. Ha a partner a panasz kezelésével nem ért egyet vagy a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, az óvoda a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak másolati példányát személyesen közölt szóbeli panasz esetén a partnernek átadja.

Írásbeli panasz esetén azt érdemben megvizsgáljuk és a panasszal kapcsolatos álláspontunkat, az érdemi döntést/intézkedést pontos indoklással ellátva a panasz közlését követő 15 napon belül írásban megküldjük a partner részére. Igény esetén a kivizsgálás eredményéről telefonon vagy e-mailben is értesítést küldünk.

A panaszkezelés folyamata

- A panasz benyújtása

- Kivizsgálás

- Döntés, válasz

- Elemzés

Jogorvoslati lehetőségek

A panasz elutasítása esetén az óvoda a partnert írásban tájékoztatja arról, hogy panaszával milyen szervhez, hatósághoz fordulhat.

XII. A KIADVÁNYIZÁSI JOGKÖR GYAKORLÁSA, A PECSÉT HASZNÁLATA

• Az óvoda nevében aláírási joga az óvodavezetőnek van. A pénzügyi kötelezettségvállalás kivételével egyedül ír alá.

Akadályoztatása esetén az írásban megbízott személynek /vezető helyettes/ van aláírási joga.

Amennyiben nem a kiadványozásra jogosult az aláíró, "h "jelölést kell alkalmazni.

Bankszámla feletti rendelkezéshez minden esetben két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges.

• Az óvoda pecsétjét az óvodavezető, illetve helyettesítése esetén az írásban megbízott személy /vezető helyettes/ használhatja.

Pecsétet csak átvételi elismervény ellenében lehet kiadni.

Az óvoda pecsétjét lemezszekrényben kell őrizni, hogy illetéktelen személy ne férhessen hozzá.

23.§ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

· Munkaköri leírás

Az óvoda minden alkalmazottja részére munkaköri leírást kell készíteni a szabályzat jóváhagyását követő 30 napon belül.

· Az SZMSZ módosítása, kiegészítése, átdolgozása

Jelen SZMSZ módosítása csak a nevelőtestület egyetértésével az SZMK véleményezésével és az óvodavezető jóváhagyásával történhet.

Jogszabályváltozás esetén szükséges a kiegészítés.

Az intézmény további szabályzatai

Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket,- az ügyvitel, iratkezelés rendjét az intézményi gazdálkodás szabályait stb. - intézményvezetői utasításként - önálló szabályzatok tartalmazzák, melyek az SZMSZ mellékletei. A mellékletben található szabályzatok jelen SZMSZ változtatása nélkül módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások vagy az intézményfelelős vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszik.

· A kiterjedés köre

• az intézményvezető
• a nevelőtestület
• a nevelő -oktató munkát segítők
• egyéb munkakörben dolgozók
• az óvodába járó gyermekek közössége
• a gyermekek szülei, törvényes képviselői
• AZ SZMSZ hatálybalépése

AZ SZMSZ 2017.02.01. napján lép hatályba és határozatlan időre szól.

Ezzel egyidejűleg hatályát veszti az óvoda eddigi Szervezeti és Működési Szabályzata.

Legitimációs záradék

Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2017.01.13-án 15 /2017 határozatszámon elfogadta.

Az elfogadás tényét a nevelőtestület képviselői az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal tanúsítják.

..............................

..............................

..............................

..............................

..............................

..............................

Az óvoda SZMSZ-ben foglaltakkal kapcsolatosan magasabb jogszabályban biztosított általános véleményezési jogával élve a dokumentumról a nevelőtestületi elfogadás előtt a jogszabályban biztosított határidő betartásával véleményt alkotott. A dokumentummal kapcsolatban ellenvetés nem fogalmazódott meg.

.............................

Közalkalmazotti megbízott

A Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatban a Szülői Munkaközösség -a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorolt, melynek tényét az SZMK elnöke tanúsítja.

..............................

Szülői Szervezet elnöke

Az óvoda 15 /2017 számú határozatával elfogadott SZMSZ-t a nevelőtestület képviseletében át nem ruházható döntési hatáskörében 16/2017 számú határozatával jóváhagyta az intézmény vezetője.

2017.01.13. ...........................

aláírás

<

/p>